Mielőtt belefognánk, egy kis elméleti összefoglaló:
Repedezett felületet elérhetünk
- Repesztőlakkal
- Repedőpasztával
A repesztőlakk és a repedőpaszta között a különbség, hogy a pasztával térhatású repedéseket érhetünk el
 |
| Mécsestartó repedőpasztával |
 |
| Repedőpaszta |
 |
| Repedőpaszta |
A repesztőlakkoknak két fajtája van. Az egyfázisú (egykomponensű) és a kétfázisú. A kétfázisún belül van finomvonalas repesztőlakk, és klasszikus kétfázisú repesztőlakk. Az egyfázisút a kétfázisútól az különbözteti meg, hogy az egyfázisúval csak festett réteget, míg a kétfázisúval szalvétát is tudunk repeszteni.
Az egyfázisú repesztésnél a repesztőlakk két akrilfesték réteg közé kerül, és a felső akrilfesték réteget repeszti meg, míg a kétfázisúnál a két színtelen lakkréteget kell egymásra kenni, és a felső, színtelen lakkréteg reped meg. Az antik hatás eléréséhez a repedésekbe kell dörzsölni akrilfestéket (száradáslassítót kell ebben az esetben használni), antikolópasztát vagy olajfestéket.
Ez elsőre elég bonyolultnak hangzik, pedig higgyétek el, nem az!
 |
| Egyfázisú repesztés |
 |
| Egyfázisú repesztés |
 |
| Kétfázisú repesztés |
 |
| Kétfázisú repesztés |
 |
| Kétfázisú repesztés |
 |
| Kétfázisú repesztés |
 |
| Kétfázisú repesztés |
A következő bejegyzéseimben meg fogom mutatni az összes technikát lépésről-lépésre, képekkel illusztrálva!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése